RISE Medical Program

Az alsó végtag izmainak és inainak ártalmai két okból alakulhatnak ki: az egyik, amikor egész enyhe fokú sérülésnek a következményei, amelyet nem pihent ki megfelelően a sportoló. Az ártalom másik oka a túlterhelés.

Ezeket az elváltozásokat kisebb-nagyobb fájdalmak kísérhetik, amelyek azonban oly mértéket is elérhetnek, hogy a sportolót tevékenysége felfüggesztésére kényszerítik. Rendszerint a kérdéses izom-, ín-, csonthártya- és csontfájdalmak együttesen fordulnak elő.

2.1. Adductor-szeméremcsont syndroma. Az irodalomban két elnevezéssel is találkozhatunk. Magyarországon a pubialgia-elnevezés terjedt el.

A térdízület sérülései és ártalmai:

A térdízület és környéke sportolás közben gyakran van kitéve sérülési veszélynek, ezért sokszor meg is sérül. Az ízületben három irányú elmozdulás lehetséges. Hajlítás, feszítés és behajlított helyzetben a lábszár csavaró mozgása. A térdízület legstabilabb helyzete a teljes feszítésnél jön létre. Hajlított helyzetben az oldalszalagok fellazulása, valamint az ízfelszínek kisebb felülettel való érintkezése miatt a térdízület labilisabb. A térdízület bonyolult és összetett felépítése következtében az ízület alkotásában részt vevő képletel külön-külön is, de egyszerre több képlete is megsérülhet.

3.1. Térdízület zúzódás: Az ízületet ért ütés, rúgás, réesés, nyújtott térddel magasból való leugrás válthatja ki az ízületi zúzódást. Tünetei közé tartoznak a nagy vérömleny, savógyülem kialakulása és fájdalom. A gyorsan kialakuló tünetek mellett mindig gondolni kell a szalagok, vagy az ízületben résztvevő csontok sérülésére is. Elsősegélyét az álatános részben az ízületi zúzódásnál találja.

3.2. A térd szalagainak sérülései: A sportolóknál a belső oldalszalagnak a sérülése gyakrabban fordul elő, mint a külső oldalszalagok sérülése. Leggyakrabban az elülső keresztszalag (LCA) és a belső oldalszalag (LCM) sérül, ritkábban a hátsó keresztszalag (LCP) és a külső oldalszalag (LCL). A sérülések sportolás közben, általában versenysportolóknál, illetve alkalomszerű sporttevékenységek során jönnek létre. A térdsérülések egyik gyakori oka a bemelegítés elmulasztása, vagy csak formális végzése, így a hirtelen fellépő erőbehatások következtében súlyos sérülések alakulhatnak ki, hiszen az izomzat nincs megfelelően felkészítve a szokatlanul nagy igénybevételre. Az oldalszalagok sérüléseit súlyosságuk szerint négy csoportra osztjuk (BÖHLER).

a) Az oldalszalag húzódása:

Ennél a sérülésnél a szalagban folytonosság-megszakadás nincs, csak egyes rostoknak fiziológiás határon túli rugalmas nyújtása jön létre. A sportoló hirtelen nyilaló fájdalmat érez a térdben, a belső, illetve külső oldalon. Rövid szünet után a sporttevékenységet rendszerint folytatni tudja. A fájdalom később fokozódik. A szalag eredési helyén nyomásérzékenységet találunk. Ha csak a leírt sérülés jön létre, a térd nem duzzad meg és a szalag nem lazul ki,

Elsősegélye: A sérült rész lehűtése, rugalmas pólya felhelyezése és nyugalomba helyezés. Megfelelő kezelés mellett a gyógyulási idő 2-3 hét.

b) Az oldalszalagok maradandó túlnyújtása:

Ebbe a csoportba azok a szalagsérülések tartoznak, ahol a sérülésnél a szalag maradandó túlnyújtása jön létre és egyes rostjai be is szakadhatnak. Tünetei az erős fájdalom és a nagyfokú nyomásérzékenység a szalag eredési helyén. Kisméretű duzzanat keletkezik. A sérült sportoló nem tudja kinyújtani a térdét a reflektorikus izomvédekezés miatt. Gyógyolási idő 4-6 hét.

c) Az oldalszalagok részleges, vagy d) teljes szakadása:

Ebbe a csoportba azok a sérülések tartoznak, amelyeknél a külső, vagy belső oldalszalag részlegesen vagy teljesen elszakad. A sportoló nagy fájdalmat érez. Gyakori, hogy nem tud sérült lábára állni, és ha ezt mégis megpróbálná az ízület berogy. A vizsgálatot elvégezve azt tapasztaljuk, hogy az ízület teljesen kilazult, lötyög. A sportoló is észreveszi, hogy ha a sérült lábára áll, térdízület nem tartja feszesen a lábát. Külső szalagsérülés esetén kifelé, belső szalag sérülés esetén befelé rogy a térd.

Passzive a térdízület oldalirányba kimozdítható. Belső szalag sérülésnél kifelé, külső szalagsérülésnél befelé tudjuk elmozdítani a térdízületet. A sérült oldalon pillanatok alatt kialakul az igen nagyfokú duzzanat. Ez a fajta szalagsérülés a térdízületi sérülések súlyos formái közé tartozik.

Nem megfelelő kezelés, vagy nem időben történő kezelés esetén maradandó ízületi károsodás keletkezhet.

Elsősegélye: a sérült térd nyugalomba helyezése, lehütése (jégzselé). A szoros felhelyezést úgy érhetjük el, hogy az enyhén hajlított helyzetben lévő térdízületet rugalmas pólyával szorosan körültekerjük és drótsínre helyezzük. Sűrgős kórházi ellátás (lehetőleg 2 napon belül) szükséges, mert a gyógyulás kilátásai annál jobbak, minél korábban történik a szakszerű gyógykezelés. A leggyakoribb hiba, hogy az ilyen sérüléssel több napot várnak és otthon fektetik a sportolót. Lényeges annak a megállapítása, hogy milyen fokú a szalagok szakadása. Az ízületi rés tágasságától függően, 7-16 hetes rögzítés, vagy sebészeti úton való egyesítése az elszakadt szalagoknak. Az ízületi rés tágasságát az un. tartott röntgenfelvételen tudjuk biztosan megállapítani.

3.2.1. LCA – elülső keresztszalag sérülés: 

A szalag szakadása a térdízület megcsavarodásával, illetve oldalra billenésével jön létre, amikor a láb letapad a talajon és közben a törzs elfordul felette, de gyakran ugrást követő nyújtott lábbal talajra érkezéskor, ha a térd túlfeszített helyzetben van. Nagyon gyakori a labdasportok szerelmesinél, mint pl. labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, a küzdősportoknál, a jégkorongozásnál, korcsolyázásnál, és más télisportoknál, mint pl. síelés, illetve a snowbord.  Az elülső keresztszalag sérülését az erőszakos túlnyújtás hozza létre.

Jellemző tünetek, következmények: A sportoló nagy fájdalmat érez, képtelen felállni. Az ízületben nagyobb fokú lötyögést, un. mozgathatóságot észlelünk. A térdízület elveszíti stabilitását. Igen nagyfokú és gyorsan kialakuló duzzanatot észlelünk. Hajlított térdízületben a sípcsont előrecsusztatható. Elülső keresztszalag sérülésnél a sérülés pillanatában gyakran egy reccsenő, roppanó belső hangjelenség kíséretében éles fájdalmat érez az ember, a térd instabillá válik, bizonyos mozdulatok kivitelezése akadályozottá válik (pl. guggolás, futás). Néhány óra alatt az ízület megduzzad a sérülés során keletkezett vérömleny következtében, így a térdmozgások beszűkülnek, és igen fájdalmassá válnak. Gyakran jár együtt a meniscus sérülésével, ilyenkor a térd elakadhat a nyújtása során.

Kezelési módszer: Mivel az elülső keresztszalag sérülése súlyos statikai és mechanikai zavart okoz az ízület működésében, ezért fontos a szalag funkciójának mielőbbi helyreállítása műtéti úton (Hamstring plasztika, BTB plasztika). Végleges gyógyulást és jó funkciót rendszerint csak a műtét eredményez. 

A műtéti beavatkozás mellett vagy ellen azonban több tényező is befolyással lehet:

- életkor (általában fiatal, ill. középkorú felnőtteknél, de aktív időseknél is)

- aktivitási szint (műtét után intenzív rehabilitációs gyógytorna program szükséges)

- instabilitás mértéke

- egyéb kombinált sérülés (meniscus, oldalszalag)

- kooperációs készség

Ha nem közvetlen a sérülést követően végzik a műtéti beavatkozást, akkor a konzervatív kezelésnek megfelelően jegelés, rugalmas pólya és külső térdrögzítő (Brace) viselése mellett azonnal megkezdődik az intenzív gyógytorna a szükséges keringésjavítás, izomerősítés és az ízületi mozgások mielőbbi visszaállítása, valamint a későbbi műtét előkészítése céljából. Előfordul sok esetben, hogy csak konzervatív kezelés jöhet szóba, ilyenkor is a megfelelő intenzív gyógytorna végzése szükséges, hogy a térdet stabilizáló izmokat a lehető legjobb erőállapotra fejlesszük. Fontos a gyógytorna gyakorlatok folyamatos nehezítése, és a propricepciós tréning megfelelő szakember segítségével. A későbbi sporttevékenységek során kerülni kell majd a csavarással járó mozgásokat, indokolt lehet sportolás közben újabb sérülést megelőző térdrögzítő viselése.

3.2.2. LCM - belső oldalszalag sérülés:

Szintén csavarásos mechanizmus vagy a térdet külső oldaláról ért ütések, rúgások hatására jön létre, általában a téli sportok és a labdasportok űzése közben. A két szalag sérülése kombináltan is létrejöhet.

Jellemző tünetek, következmények: Belső oldalszalag sérülésnél a térdízületi rés alatt vagy felett érezhető a fájdalom, jelentősebb duzzanat nélkül. A fájdalom miatt általában néhány óra múlva a térd nyújtása akadályozottá válik, és nem jár általában instabilitás érzéssel.

Kezelési módszer: Az oldalszalag sérülés kezelése általában konzervatív úton jegeléssel, rugalmas pólya viselésével és gyógytorna végzésével történik. Ritkán szükséges műtéti beavatkozás.

3.2.3. LCP – hátsó keresztszalag és LCL – külő oldalszalag sérülések: 

Együtt is létrejöhet, szintén csavarásos vagy oldalirányú erőhatásra, ha a térd éppen túlnyújtott vagy túlfeszített (hajlított) helyzetben van. LCP – hátsó keresztszalag önálló sérülése többnyire a térdet előröl ért ütésre jöhet létre (Egy tipikus sportpélda a hátsó keresztszalag sérülésére az, amikor egy futballista térdét elölről éri erős ütés. Például, ha egy kapus térdelő helyzetben próbálja megvédeni a labdát, de egy ellenfél játékosa vagy a labda nagy erővel nekiütközik a sípcsontjának, az a térdet hátrafelé tolhatja, ami a hátsó keresztszalag megfeszüléséhez vagy szakadásához vezethet. Hasonló mechanizmus fordulhat elő amerikai futballban vagy jégkorongban, amikor az ütközések közvetlenül a térd elülső részét érik ).

Jellemző tünetek, következmények: Hátsó keresztszalag sérülésnél általában a fájdalom és a duzzanat a jellemző, instabilitás nélkül. A térdízületben vérömleny keletkezik, rendszerint a térdhajlatban jelenik meg, hajlított térdízületben a lábszár hátracsusztatható, a combcsont ízületi felszínén.

Kezelési módszer: Hátsó keresztszalag sérülése is általában konzervatív kezelést igényel, stabilizálás gyógytornával. Műtéti beavatkozásra általában oldalszalag sérüléssel kombinált esetekben kerül sor.

3.3. A meniscusok sérülései: